Az élsport világában nem csupán a fizikai és technikai felkészültség számít, hanem a mentális erő is döntő lesz a siker elérésében. Létezik a sportpszichológiában két angol fogalom: a choking és a slump, mely két olyan jelenséget jelöl, amely rendkívül komolyan befolyásolhatja a sportolók teljesítményét.
Ezek a mentális állapotok a legjobb sportolókat is visszavethetik a fejlődésükben, eredményességükben, hosszú távon negatív hatással lehetnek a karrierjükre, ha nem ismerik fel ezeket idejében és kezelik megfelelően.
Hogy pontosan mit is jelentenek ezek a fogalmak, és hogyan lehet megelőzni vagy kezelni őket, most kiderül a golyóállomentalitás sportmentáltrénerének szemszögéből.
Choking, amikor összeroppansz a nyomás alatt
A choking - magyarul megfulladás vagy összeomlás - kifejezése olyan helyzetben használatos, amikor egy sportoló, vagy az egész csapat nagy téttel bíró szituációkban a nyomás alatt képtelen hozni a tőle megszokott, elvárt teljesítményt. Szinte az egyik pillanatról a másikra engedi ki a kezéből az irányítást, veszíti el a mérkőzést. Egyszerűen mondva lefagy.
Ez a hirtelen bekövetkező teljesítménycsökkenés viszont nem fizikai, hanem kifejezetten mentális eredetű. A sportoló ugyanis tudja, mit kellene tennie, hiszen az edzéseken, más mérkőzésen már számos alkalommal megtette, viszont most mégsem tudja sikeresen végrehajtani a sorsdöntő lövést, dobást, ütést, passzelkapást, védekezést.
A choking a mérkőzések, versenyek alatt rövid ideig jelentkezik. Az esetek többségében a sportoló nem is emlékszik arra, hogy mi történt vele a pályán, nem tudja felidézni a körülményeket. Sportmentáltréneri foglalkozás segítségével arra viszont képes emlékezni, mi járt közben a fejében. Ha pedig ez megvan, kivédhető a choking által okozott ismételt összeomlás.
Ezek okozhatják a chokingot
Köztudott, hogy minden fejben dől el. Így nem mindegy hol, és min járnak a versenyzők gondolatai a mérkőzések előtt és alatt. Ha viszont negatív gondolatok, szorongó érzések jelentkeznek: “Mi lesz, ha megint kihagyom?”, “A múltkor is tőle kaptam ki.”, akkor ezek blokkolják, lassítják a test természetes reakcióit az egyes szituációkban, mint például a rajt pillanata. Egy felkészült, tapasztalt sportoló mozdulatai általában automatikusan, izommemóriából történnek, ám a mozdulatokra irányított túlzott fókusz is zavart okozhat ezeknek a kivitelezésében.
Az egyénben megjelenő fulladás érzete a csapatsportokban az egész csapat teljesítményére kihatással lehet. Legutóbb sajnálatos módon a férfi magyar kézilabdaválogatott Horvátország elleni VB 4 közé jutásáért játszott mérkőzésén lehettünk pontosan ennek a tanúi. Egy már megnyertnek tűnő mérkőzésen is elúszhat a győzelem, mert bénítólag hat a teher a játékosra, ami egy pillanat alatt lerontja a teljesítményét a túlzott felelősség érzettől. De a külső elvárások okozta nyomás a szakma, a játékosügynökök, a csapattársak, a családtagok vagy szurkolók részéről is chokinghoz vezethet.
Szinte minden sportágban előfordulnak látványos összeomlások, ahol a vesztes fél mentálisan maradt alul, mert nem tudta kezelni a rá nehezedő nyomást, ami sok esetben csak a saját, negatív gondolataiban jelent meg.
Slump, amikor hosszan tart a mélypont
Míg a choking egy rövid ideig tartó összeomlás, ami persze rendszeresen megjelenhet a versenyző életében, addig a slump egy hosszabb távú, tartós teljesítménycsökkenést jelent, amely akár hónapokig vagy évekig is elhúzódhat a pályafutás során. Ez a jelenség különösen gyakori lehet azoknál a profi sportolóknál, akik hosszabb, több évtizedes karriert futnak be, vagy rendkívül korán kezdték el a profi pályafutásukat.
Mi okozza a slumpot?
A slump jelenségének egyik fő kiváltó oka a mentális fáradtság, vagy kiégés. Az élsportolókra nehezedő folyamatos nyomás, a fárasztó és kemény edzések és az átlagosnál magasabb elvárások egy idő után mentális kimerültséghez vezethetnek, ha a sportoló nem rendelkezik megfelelő technikákkal ezek kezelésére, feloldására. Ám egy sportoló nemcsak a mérkőzéseken éli meg a stresszt, hanem a pályán kívül is. A magánéleti válságok szintén tartós teljesítménycsökkenéshez vezethetnek, ahogy ez történt a golfozó Tiger Woods esetében is.
Ilyenkor a sportolók többnyire elveszítik a motivációjukat, és ezzel arányosan tartósan esik vissza a teljesítményük. A gyengébb teljesítményből következő önbizalomvesztés pedig még tovább mélyíti a slumpot. Ha egy sportoló hosszabb távú teljesítménycsökkenést érzékel, akkor a korábbi apróbb technikai hibák is felerősödnek, és dominóeffektusként egyre több problémát okoznak az edzések, versenyek alatt. De a folyamatos sérülések, és a test természetes öregedése, elhasználódása is hozzájárulhat a slump kialakulásához, mint például Rafa Nadal teniszlegenda esetében.
Így segíthet a sportmentáltréning legyőzni a chokingot és a slumpot
A sportmentáltréning a következő technikák elsajátításával segíthet számodra, hogy felvedd a harcot a choking és a slump okozta összeomlás és teljesítményromlás ellen:
Vizualizálj: Képzeld el és játszd fejben végig a sikeres mozdulatokat, mérkőzéseket, így felkészítheted magad a mérkőzés során bekövetkező eseményekre.
Maradj a jelenben: A choking egyik fő kiváltó oka a túlzottan tudatos kontroll iránti igény. Ha a “Mi lesz, ha elrontom?" gondolat helyett a jelen pillanatra fókuszálsz, vagyis “Mindig a következő lövés számít.”, elkerülheted a bénító gondolatokat.
Lélegezz: Használj különböző ütemű légzéstechnikákat, melyek nemcsak a mérkőzések utáni relaxációban segítenek, hanem azonnal, hatásosan csökkentik a versenyhelyzet okozta szorongást, idegeskedést is.
Építsd az önbizalmad: Használj pozitív megerősítéseket, bíztasd magad! Egy találó mondat, mantra képes átlendíteni a nehéz pillanatokon: "Képes vagyok rá!”, “Már többször is legyőztem!”, “Csak teszem a dolgom!”.
Regenerálódj, töltődj fel: Az elegendő pihenés az egyik legfontosabb eleme a sportolók felkészülésének. A slump gyakran a mentális és fizikai kimerültség következménye.
Legyenek mindig újabb céljaid: A rendszeres önreflexió gyakorlása és az új célok kitűzése is segíthet visszatérni a csúcsformába, új motivációként szolgálhat számodra.
A choking és a slump tehát olyan mentális jelenségek, amelyek komoly hatással lehetnek a sportolók teljesítményére. Míg a choking egy hirtelen, nagy nyomás alatti összeomlás, addig a slump egy akár hosszabb időszakra is kiterjedő teljesítménycsökkenés.
Éppen ezért a sikeres sportolók nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is felkészültek ezekre a kihívásokra, mert idővel minden sportoló pályafutásában elkerülhetetlenül megjelennek. A kérdés csupán az, felkészült-e rá, képes lesz-e megbirkózni vele, vagy ezek törést okoznak a pályafutásában?
Az olyan sportmentáltréneri technikák, mint a vizualizáció, a légzéskontroll, az irányított figyelem vagy a tudatos önbizalomépítés, segítenek a sportolóknak leküzdeni ezeket a mentális akadályokat. Ezért is tartják már régóta a legnagyobb bajnokok a mentális erő fejlesztését is rendkívül fontosnak a fizikai edzések mellett.
Ez a cikkem a MozaikVilág oldalán jelent meg.